e-cet 2000-10-13 12:20:22
A sisak története pedig emígyen szól:
Mint mindig, kedd este is rajtam volt a csak pár hónapja beszerzett Cratoni Mountain
Champ (előtte is volt sisakom, csak az öreg Bell nem mutatott olyan jól, nomeg a Cratoni
könnyű állíthatósága is jó pont volt).
Szóval már szinte otthon voltam, az utolsó párszáz méteren nyomultam kis falum főutcáján
az ott szokásos 40es tempómban. Innen az események drámai tempóban követik egymást. 1
macska megjelenik az út bal oldalán és minden ésszerűséget nélkülözve átrohan. A többi
könnyen kitalálható: a dög és az első kerekem útja egy ponton találkozik - kerék zökken,
kormány kezemből ki, bringa elcsúszik, pedálkötés old és az elkerülhetetlen és fájdalmas
találkozás az aszfalttal... A legelső gondolat, hogy azonnal lekúszni az útról, ez elég
gyorsan megy, szerencsére autó csak akkor ér oda, amikor már a járdán fetrengek. Lassan
erőt gyűjtök a sérülések rendszerezéséhez. Eszméletnél vagyok - ez jó. A jobb oldalam
nagyon fáj és ég, a csípőmet vertem be - a járás most nem túl triviális. Ég a jobb
könyököm is, de szerencsére mindenem mozog - szóval törés valszeg nincs. A sisak kissé
félrecsúszva, lazán lóg. Ezek szerint a tarkómat vertem az aszfalthoz meglehetős
vehemenciával. A derék Cratoni igan megviseltem néz ki: félökölnyi darab külön fityeg a
szíjon, a maradék is igen zúzott kinézetű. Szóval igencsak jó az út túloldaláról
átkiabáló szemtanúk megjegyzése: "Szerencse, hogy volt sisakja!". A körülményeket
tekintve jogosnak tűnik az én megfogalmazásom, miszerint a sisak megmentette az életemet.
No persze a koponyaalapi törés nem feltétlenül halálos - viszont most még biztos nem
pötyögnék a topikba. Némi ücsörgés után sikerült lábraállnom és kicsit visszafogottabb
tempóban hazagurulnom. (Az első kerékbe igen méretes 8as keletkezett - így a pár napja
feldobott furcsa zaj megkeresése szünetel...)
Otthon ismét megvizsgálgattam a sisakot és elhatároztam, hogy szólok: stoki cimbi, vegyél
sisakot Persze mindenki másnak is tudom tanácsolni! A hitetleneknek, tétovázóknak és 1éb
kifogáskeresőknek pedig szívesen megmutatom a maradékot.
Innen a sztori már elég könnyed, a zúzódások és egyéb külsérelmi nyomok okán 2 nap
betegszabi, pihenés, csodakrém stb. Ma már járok, a szombati tekerést viszont kihagyom.
23-ig meg új sisak és hajrá!

Valahol a tarkó környékén egy távoli galaxisban...
[a kép eredeti méretben]

Jobb ma egy kupak, mint holnap egy fej se!

Ezért kell sityakot hordani

Hülyén mutatna a fejen belülről egy ilyen repedés

Az 586-os számú bűnjel